Ez a blog mindenkié, aki szeretne velünk közös projekteken dolgozva beszélgetni, jokat vihogni és esetleg együtt szomorkodni, ha a sors ugy hozza.

2010. augusztus 15., vasárnap

Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk

.... mondja Pelikán a Tanúban. Hát most én is így vagyok ezzel. Már 4 hónapja meg van a varrógépem, de egyszerűen nem volt időm leülni mellé, illetve az első kudarcok el is vették a kedvemet! Ráaadásul még mindig nem vagyok jól (már el sem hiszem, hogy valamikor jól leszek.)
Ha az ember leesik a lóról, állítólag azonnal vissza kell ülni. Így hát elhatároztam, hogy azért is gyakorlok, varrok. Úgy döntöttem készítek egy összehajtható táskát. Megnéztem Lidércke leírását, aztán elkezdtem.
HÁT..... Néha görbe a varrás, néhány dolog kicsit nem ott van, ahol kellene, DE ÉN KÉSZÍTETTEM! EGYEDÜL! :DDD Sokat tanultam belőle, egy-két dolgot már most másképpen csinálnék!

6 megjegyzés:

bemka írta...

Szerintem elégedett lehetsz. Nagyon jól összeválogattad a színeit a táskának, s attól, hogy egy kicsit csálé, kimondottan kedves.
Gratulálok,nekem tetszik :)

Skippo írta...

Ezek az ellenérzések elmúlnak. Mindenképpen tedd el, becsüld meg, s időről-időre vedd elő, s mosolyogj, mert látod (látni fogod), hogy mennyit fejlődsz, s hogy már elsőre is milyen jót alkottál. Mert nincs olyan, hogy rossz alkotás. Max. más érzéseket vált ki másból, még belőled is más-más időben. Pedig a funkcióját így is tökéletesen ellátja. :)

Kata írta...

Nagyon jó lett!
A gépemmel én is épp így vagyok, pedig már egy éve megvan, de csak most kezdem igazán megismerni :)

batorba írta...

Maximálisan egyetértek Skippoval!:-)))

Szegusz írta...

Jó, hogy újra lóra ültél! :)))))

Ili írta...

Első nekifutásra, nagyon klassz lett!! Nehogy feladd, nagyon jól fog menni, csak egy kis gyakorlás kell.