Ez a blog mindenkié, aki szeretne velünk közös projekteken dolgozva beszélgetni, jokat vihogni és esetleg együtt szomorkodni, ha a sors ugy hozza.

2010. április 30., péntek

:-(

Hát ma nem vagyok topp-on!!! Korábban a bemutatkozásnál nem írtam , hogy valójában mivel is foglalkozom. Műtőben dolgozom, naponta több embert altatok és ébresztek fel. Újraélesztek és próbálom átélni az Ő problémájukat. Egyik műtőből a másikba "rohangálok", havi 40-50 plusz órával.( persze a túlórákat nem fizetik ki) Éjszaka és nappal, sokszor egész éjszakákat végigdolgozva, ésszel, orvos nélkül-mert hát nem vagyunk valami sokan , kénytelen az ember egyedül dolgozni-. Közben köteleztek iskolába járásra,2 évig, mert ugye aki 2000 előtt végzett, annak még nincs OKJ-s száma, senkit nem érdekel, hogy egyszer már levizsgáztam, most újból le kell, járhatok 2 évig suliba, havonta- 2 havonta vizsgázhatok kemény -új modulrendszer szerint minden 2. héten 3 egymást követő nap. ( ilyenkor reggel 5 -kor kelek, busz, irány Pest, végighallgatok 8-10 óra tömény szakmai anyagot, este 7-8 mire hazaérek,és másnap és harmadnap folytatás... Aludni már nem tudok egyszerre 4-5 óránál többet, mert felébredek.
És persze a családom sem akarom hanyagolni. Lányaim gimisek, fiam egész héten sakk- versenyekre járt.
És most rövid időre kibuktam, de nem baj, mert itt vagytok Ti!!!!Ilyenkor jön a varrás és megintcsak Ti.!!
És ez az egyetlen dolog, ami kikapcsol, így most ne haragudjatok, hogy ide írom le búbánatom, de itt vagytok megint csak Ti:)
Ti nem hurrogtok le egész napos meló után, meghallgattok.....
.............................................és most, hogy kiírtam magamból, már sokkal könyebb is:)
.......napom volt, túlságosaan részletekbe nem akartam bele menni,röviden: egyedül, oltári felelőséggel, úgy hogy a főnököd sincs meletted végigcsinálni egy ilyen napot, mint a mai, senkinek nem kívánom.
De most már sokkal-sokkal könyebb. Köszönöm:)



11 megjegyzés:

bemka írta...

Itt vagyunk Mi:)
Fel a fejjel , mosolyogj :)

tipikos írta...

Csak nyugodtan írd ki magadból, jót tesz!
Én nagyon megértelek (és tisztellek a munkád miatt), én az oktatásban csinálom hasonlóan (túlóra pénzt január óta mi sem kapunk)!
Kitartás!

bemka írta...

Nekem meg munkám sincs , de hát vigasztalni akarunk nem elszomorítani :)

MARIKA írta...

Jól tetted ,hogy kiírtad bánatod. Mi itt meg hallgatunk bút és bánatot nem csak varrunk .
Igaz csak vigasztalni tudunk de azt tiszta szívből !
Szerintem ilyenkor jól esik egy jó szó ha közel volnál most csak megsimogatnám a fejed búbját és rád mosolyognák azt mondanám holnap süt a nap .
Ügye mosolyogsz ??

"Maminka" írta...

:-)

Szegusz írta...

Ha fizikailag nem is, lelkileg melletted vagyunk! Az jó dolog, ha tudod, hogy van kihez fordulni, van aki meghallgat. Néha ez a legnagyobb segítség!
(Ismerős a helyzet, amiről írsz... A sógornőm ugyanilyen munkakörben dolgozik, úgy gondolom, ugyanilyen körülmények között...)

Ildi írta...

Itt a vállam Maminka, gyere,sírd ki magad! Vagy tombolj, ha úgy tetszik - ha van hol..-, mert ki kell, hogy jöjjön ez az őrületes feszültség, mielőtt benned kárt okozna! Lehet,hogy neked elég, ha kiírod magadból? Akkor meg, rajta! Ne kímélj minket!:))) Nekem más módszereim vannak, de mindenki tudja, hogy neki mi a jó ilyenkor! Megértelek, maximálisan!

Kata írta...

Ápolónő vagyok, teljesen átérzem a problémát!
Fel a fejjel, lassan itt a tanév vége (vagy talán a gyakorlat miatt neked kitolódik?), kitartást kívánok!

A legjobb gyógymód ha ki írjuk (ki beszéljük) magunkból a problémát !!!

Ili írta...

Annyira jó, hogy Rita megszervezte ezt a kis csapatot! Mindenki meghallgatja és vigasztalja a másikat. Remélem mindig így marad!
Mammka! Nagyon együtt érzek a sok gondoddal. Mi öreg nyugdíjasok, csak sajnálgatjuk a fiatalokat.Mi is rengeteget dolgoztunk, de nem volt ez az őrült stressz és megfelelni vágyás. Ugyan is azonnal elveszíti a munkáját, aki nem úgy viszonyul a dolgokhoz, ahogy elvárják tőle.
Fel a fejjel, a holnap sokkal szebb lesz!

Cinella írta...

Csatlakozom az előttem szólokhoz! Beszéld ki magadból a feszültséget, a bánatot. Sokan már akkor megtalálják a megoldást, ha hangosan kimondják. Ha Neked az segít, hogy megoszd velünk, akkor rajta! A virtuális vállam/vállunk itt van Neked!Ja és pozitív gondolatok, az mindig segít!

"Maminka" írta...

Lányok, nagyon jó , hogy vagytok!
Ma már süt a nap, és anyák napja van.
Mindig is pozitív voltam, csak már egyre nehezebb pozitívan látni a dolgokat. A 3 gyermekem a legnagyobb kincs az életemben és ezt ma bizonyították is.! És ez a legfontosabb....